A haza jutásom elég bonyodalmas lett :) Feljöttünk vonattal Pestre mindannyian,persze lógtunk a vonaton,röhögtünk-szórakoztunk ,volt le kellett szállnunk mert elkaptak és a következő vonattal jöttünk tovább,de hát időnk mint a tenger és amúgy is hajnalban indultunk útnak,csak egy röpke fel látogatásnak tekintettük,szándékoztunk vissza menni még aznap legkésőbb hajnalban :D Egész délelőtt piáltunk az itteni haverokkal a Vörösmarty téren a jó öreg szobornál,majd a Deák-téren ,majd utunkat vettük a Batthyány térre ,már ekkor nem igazán voltunk szomjasak pedig talán délelőtt 11-12 óra körül lehetett.Tehát Batthyány tér :) nagyban csoportosultunk,majd belefutottunk egy igazoltatásba,számomra nem meglepően lebuktam :O Ehhez röviden: ki engem igazolt számomra kedves ember volt ,szívemhez nagyon közel / Nem szeretném felfedni kilétét /,engem akkor beültettek egy rendőrautóba és elvittek,majd a rendőrségen le ellenőrizték drogot használok-e,tiszta voltam,kaptam enni-inni,pszichológus beszélt velem -kihallgattak,tehát még 16 se voltam még ! stb és a körözés ellenére is kisiklottam a kapun,hiszen azon a kapun én ismerősként jutottam be nem őrizetesként így hát nem is figyelték a listán ott vagyok e vagy nem,vágytam én rá hogy bent tartsanak hogy haza jussak de hát dafke ,majd iszkiri vissza a barátaimmal megbeszélt következő találkozási pontra .Onnan már mivel kicsit se akarta a banda ,hogy megint ellenőrzésbe fussunk így vissza indultunk a mi kis szigetlakunkba .Eljött a reggel,rettenetesen belázasodtam ,öröké elájultam,rázott a hideg  forró voltam fulladozva köhögtem,barátaim megijedtek,ölbe vittek a hazafelé tartó vonathoz,majd felszálltak velem,az ajtónál feküdtem a földön ,fejem mindig valaki ölében és próbáltak melegen tartani,ezekre emlékszem ,meg arra kértem őket/ titkon remélve úgy haza jutok/ ,hogy a jól ismert orvosomhoz vigyenek el :)Bonyodalmas út volt hisz a kalauz is elkapott minket,le akart szállítani de itt nem kívánom leírni milyen úton,de nem volt szép dolog a barátaimtól de akkor ők ezt látták az egyetlen helyes útnak és én is így láttam volna ha a láztól magamnál lettem volna ,de röviden kalauz nélkül indult tovább a vonat,bár ez már talán az utolsó megálló előtt történt./// Nem sérült meg és semmi baja nem lett a kalauznak ezt hozzá tenném ! /Szóval onnan még jött ,hogy el kellett jutni az én orvosomhoz,még kb 1-órás ut volt hátra :)de sikerült,ott letettek és az én kérésemre távoztak,soha többet nem láttam őket, viszont köszönettel tartozom nekik hiszen ölbe cipeltek el odáig !Arra emlékszem ,hogy ki jött az aszisztens majd beszaladt hangosan dr-nő-dr-nő itt van a kislány ,bevittek a rendelőbe ,hivták édesanyám és a rendőrséget majd persze közbe megvizsgáltak stb ,// tűdő gyulladásom volt,légcső hurutom,ki voltam száradva,kissé elégé sovány voltam,ezek mellé + tüszös mandula gyulladás,ha jól emlékszem a veséimmel is volt valami mert igen csak fájt :(Emlékem édesanyámról akkor : :( belépett a rendelő ajtaján egy lelkileg összetört ,lefogyott siró asszony aki remegett a reménytől és mikor meglátott már remegett a zokogástól és az öröm halvány sugallata az arcán mikor a remény valóra vált tényleg megtalált,soha többé nem felejtem el édesanyám arcát !Dehogyis szidott le ,dehogy bántott ,megölelt azt se tudta hogy öleljen magához :)Haza kerültem :)Édesanyám még sokáig ápolt utána .De testileg felépültem bár a lelkemben még viharok dúltak továbbra is  ,hiába nyugodhattam volna le lázadó énem még mindig megmaradt :( kb 17 éves koromig éltem a fiatalok életét kedves barátnőmmel,ugyanúgy kijártam barátnőmmel a Vörösmarty térre a haverokhoz,időm nagy részét vele csavarogva ,időközben testvéremet elvitték katonának ami akkor engem nagyon mélyen érintett,féltettem őt és hiányzott és a barátnőmnek is hisz ők akkor éppen együtt voltak ,persze közbe voltak nekem is kisebb kapcsolataim, alakultak ki igazi barátságaim is,majd eljött a második igazán szeretem kicsikét szerelem kapcsolatom ,ami már ugye "felnőtt érzésekkel is tele voltak / ,elég mély,őszinte érzésekkel,tervezgetésekkel,együttéléssel :)Nagyon szerettem a nagyszüleit is ,sosem feledem őket ,sokat köszönhetek az önzetlen szeretetüknek :)ezzel egy időben talán egy-két hónap múlva elkezdtem életem első komolyabb munkahelyén dolgozni :)Igazán bele gondolva  már komolyabb terveket szövögettünk,együtt éltünk,ő lányt szeretett volna én kisfiút ha arra kerül a sor :) Aztán a sors nem így akarta ,szét mentünk.Majd én ezzel egy időben újra vissza alakultam a kis punk lánnyá,elkezdtem lejárni a Fekete lyukba :) Izgalmas napok-éjszakák voltak,jó bulik,újabb jó barátok :D verekedések ,koncertek,nagy nagy ivászatok és természetesen a belépőjegy össze koldulása :D Bár én egyazon időben dolgoztam is talán az nem titok nővérként egy kórházban,ott a hajam úgy volt megcsinálva ,hogy gondosan el legyen takarva a rövidebb rész oldalt :)Az állatkereskedésben megsajnáltam egy kígyónak szánt patkányt akit Ratt-inak neveztem el,onnantól ő hű társammá vált :)Majd kis idő múlva felfigyelt rám Gyula ,aki  a lyukban a nagy nagy főnök volt :D Bizalmat előlegezett nekem és hitet ,felajánlott nekem egy munkát ,lett még egy állásom,talán azokban az időkben én voltam a legelső női rendező egy szórakozó helyen,és milyen helyen ! Életem során a legkedvesebb munkahelyem volt ! Szerettem a munkám-szerettem az ott lévő kollegáim ,a társaságot és 2.apámnak tekintettem , végtelenül tiszteltem a főnököm Gyulát,ki kiemelt a sorból és nem engedett tovább csuszni a leejtőn,meg bizott bennem,és szépen lassan a lázzadó kislány kezdett emberré válni :)persze kötöttem olyan barátságokat akik a mai napig igazi barátaim,volt akinek többet is jelentettem volna de én nem mentem bele féltem elveszteni a barátságát,pedig én is tudom sokat jelentettem és komlyan is gondolták,ezen mondtat alat két fiú is szóba jöhet akivel soha testi kapcsolatunk nem volt csakis mély érzések, én nem mertem túl lépni a barátság biztos kötelékét. Volt sok sok kollégám kik mind vigyáztak rám,aztán eljött a mindent elsöprő már igazi szerelem ,csak Auróra koncertek alatt segítő rendező kolléga személyében :)Talán neki is kimerem írni a keresztnevét,hiszen nagy valószínűséggel sosem olvassa és már nem valószínű ,hogy valaha is látni fogom,ő volt Iván és bizony sprortoló volt,az én nagy-nagy szerelmem talán ezt ő sosem tudta ,már nem is fogja hacsak nem érezte :)Sok idő volt mire össze jöttünk hiszen a barátság kötelékét egyikünk sem lépte át sokáig,érezhetőek voltak az érzések köztünk,de  azt a bizonyos lépést ő sem tette meg jó sokáig talán nem akarta lekötni magát, talán éppen csak kiszállt egy előttem lévő kapcsolatból ezt már én nem tudom meg sose és nem is fontos ,hiszen ha ott volt mindig együtt voltunk,mindig elkísért egy darabig hajnalban a haza vagy a kórházba műszakba induló utamon lyuk zárása után :)Hát hónapokig így volt aztán egyszer mégsem haza mentem hanem hozzá,végtelenül boldog voltam ő volt az én addigi rövidke életemben a 4 fiú  :) Majd reggel haza ,alig vártam a következő műszakot-következő Auróra koncertet ami történetesen elég hamar eljött :)Boldogan mentem dolgozni,persze kórházi műszak után aznap hosszú műszakom volt ,és akkor egész éjjel ő egy lánnyal nevetgélt,szinte oda sem jött hozzám,alig vártam a műszak végét,még a fizetésem sem vettem fel,mélyen csalódott voltam,mélyen megalázva éreztem magam,eljöttem vissza se fordultam és soha többet nem láttak,nem köszöntem el senkitől ,majd pár napra rá kiléptem a kórházból is -végleg kitöröltem magam a létezésemet és minden lehetőséget ,hogy bárki is rám találjon ,mélyen megbántva éreztem magam :( kb 20 év múlva futottunk újra össze és tisztázódott mennyire félre értettem valamit de az már egy másik történet :)

Megosztás a facebookon